Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, aki addigra már komoly hírnevet szerzett több impozáns épület tervezésével. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A Nemzeti Múzeum épülete A Nemzeti Múzeum épülete 1847-ben készült el klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei alapján. A főlépcsőházat Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. A múzeum épülete 109 x 70 méter alapterületű, két belső udvarral rendelkezik, alaprajza keresztirányban megnyújtott. Párkánymagassága a felszíntől mérve 24 méter, beépített alapterülete 7894 négyzetméter. A nyolcoszlopos, római stílusú portikusz 34, 7 méter széles és 27, 3 méterrel lép ki a homlokfal elé. A timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász alkotásai. Középen Pannónia nőalakja, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és a művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja.
Az egyetlen koronázási jelvény amit még a Nemzeti Múzeumban őriznek a koronázási palást. A magyar koronázási palást felirata szerint eredetileg harang alakú miseruha volt, melyet 1031 -ben ajándékozott I. István király és Gizella királynő az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony székesegyháznak. Bizánci eredetű selyemszövetét arany- és selyemfonállal hímzett képek és latin feliratok díszítik. Hímzett és gyöngyökkel kivarrt életfamotívumokat és állatokat ábrázoló gallérját átalakítás alkalmával kapta, a 12. század végén. A legenda szerint készítésében Gizella királynő is résztvett, s talán a veszprémi apácakolostorban készült 1030 körül. Felirati képei pl. a Te Deum kezdetű hálaadó himnuszra utalnak. Az állandó kiállítások jegyárai: Felnőtt egyéni 1. 000 Ft, Diák egyéni 500 Ft, Nyugdíjas 500 Ft, Magyar igazolvánnyal rendelkezők 500 Ft!! !, Pedagógus ingyenes. Magyar igazolvánnyal rendelkezők nevében gratulálok, hogy Magyar Nemzeti Múzeum ezekben a sötét hazudós időkben is Nemzeti maradt..
A jobb sarokban l�v� alak a Dun�t, a bal sarokban l�v� a Dr�v�t szimboliz�lja. Az �p�let bels� kik�pz�se a klasszicista st�lusnak megfelel�. A f�l�pcs� falait �s mennyezet�t 1875 �ta Lotz K�roly �s Than M�r allegorikus fresk�i d�sz�tik.
A m�zeum alap�t�sa egybeesett a magyar t�rt�nelem jelent�s korszakv�lt�s�val, az �jkori nemzeti �ntudat kialakul�s�nak �s a polg�ri szabads�geszm�k elterjed�s�nek id�szak�val. 1802-ben gr�f Sz�ch�nyi Ferenc, a m�velt arisztokrata I. Ferenc cs�sz�rhoz fordult enged�ly�rt, hogy Magyarorsz�gra vonatkoz� gazdag gy�jtem�ny�t a nemzetnek aj�nd�kozhassa. Az uralkod� hozz�j�rul�s�t adta, �gy ezt a d�tumot tekinthetj�k a Magyar Nemzeti M�zeum alap�t�si �v�nek. Az �p�let tervez�s�vel Pollack Mih�lyt b�zt�k meg, a magyarorsz�gi klasszicista �p�t�szet jelent�s alakj�t, aki addigra m�r komoly h�rnevet szerzett t�bb impoz�ns �p�let tervez�s�vel. Az �p�tkez�s 1837-1847-ig tartott. A m�zeum 109 x 70 m�teres t�glalap alak� teret foglal el, k�t bels� udvarral. A p�rk�ny magass�ga a felsz�nt�l m�rve 24 m, be�p�tett alapter�lete 7894 nm, k�btartalma pedig 157 600 k�bm�ter. A nyolcoszlopos, r�mai st�lus� portikusz 34, 7 m sz�les �s 27, 3 m�terrel l�p ki a homlokfal el�. A timpanon szobord�szei Raffael Monti mil�n�i szobr�sz alkot�sa: k�z�pen Pann�nia n�alakja tr�nol, kez�ben egy-egy bab�rkoszor�val, melyet jobbr�l a tudom�ny �s m�v�szet, balr�l a t�rt�nelem �s a h�rn�v megszem�lyes�t�j�nek ny�jt �t.